Az új közös blog végleges formája : részben fizetős.

Bárki számára elérhető, bizonyos menüpontok azonban zártak, és csak blogtagoknak elérhetőek. Gondolom sejtitek, melyek azok. Mondjuk így : a megítélésem szerint érdemi információval bíróak zártak. Ez a link az új közös blogba visz :

http://www.dlphkozosblog.eoldal.hu/

2008. február 10., vasárnap

Papa, hogy megy be....

Minden alkalommal élvezettel és nagy tisztelettel adózva olvasom mocskos-spekuláns szerzőtársam írásait, amely most a stop loss múlhatatlan érdemeiről szól. Tökéletesen egyetértek Vele, minden sorát érdemes megszívlelni.
Ezt szem előtt tartva, feltétlenül szót kell ejteni még valamiről , mert egy rövidke időszelettel még a stop loss meghatározását is megelőzi, ill. bizonyos fokig determinálja a stop losstól függetlenül is előforduló veszteségeket. Szándékosan előforduló veszteséget írtam, mert veszteség nélküli kereskedés egyszerűen nem létezik. Nincs. Punktum. Szabályosan és körültekintően elvégzett trédek esetén is lesz veszteség, forgács, hulladék, reszli, mint minden iparágban. Mert ez is egy iparosmunka, nem koszos, meg zajos, de iparosmunka. Az iparosok pedig kevésbé a megérzéseikre, mint a szorgos és aprólékos előkészítő munkájukra alapoznak, gondolkoznak, terveznek, nyilvántartanak és legutoljára szigorúan végrehajtják a terv szerinti műveleteket. Érdeklődve olvasom fórumoldalakon a megérzésekre indított trédeket, amit bármilyen vajákos ember megírigyelne, viszont a legtöbbször az a nóta vége, hogy minden valahogyan fordítva történik, mintha a négy-negyedben a 2-4 helyett pont 1-3-at ütnénk, aztán fordítunk a dolgon, de a dolog is fordul. Piszok Murphy...

Tehát adódik a kérdés, hogy ...papa, hogy megy be... a tréder a piac nagy oroszlánbarlangjába?

A válasz egyik fontos eleme mindenki számára itt van, ennek a blognak a legtetején látható és olvasható, csak nem annyira látványos és érdekes, mint az, hogy melyik instrumentumban hol van a belépő, a stopszint, ill. mi történt adott poziciókkal. Nosza, gyorsan ugorgyunk bele-fele, ez nekünk is menni fog, lemásoljuk oszt jónapot.

Mert mi van odaírva, ami sokáig nekem is elkerülte a figyelmemet? Mi is?

Hogy 28 egyenlő részre, vagyis egységekre van osztva a tőke. A másik lényeges, hogy szinte mindig vannak szabad egységek, soha nincs a tőke teljes összege egyidőben, pláne egy instrumentumban a piac nagy oroszlánbarlangjában. A diverzifikáció, amit elegánsan zsolozsmázik mindenki, nem csak az instrumentumok között létezik, hanem az adott instrumentumban elhelyezett és maximálisan elhelyezhető pénz mennyiségben is létezik. És ezek a mennyiségek szigorúan megkötik az iparosember kezét, tehát ha éjjel vagy netán nappal bármilyen kedvező látomása is támad, ezektől az egységektől soha de soha nem tér el, mert ezek mértékegységek, mondhatjuk úgy is, hogy a terv sarokszámai. Egy tervet pedig nem célszerű a megvalósítás fázisában bizergálni, áthágni, mert a fejünkre szakadhat a mennyezet. Ami a szabad egységeket illeti, ezek két dologra hivatottak. Egyrészt az oroszlánbarlangban az oroszlán orra előtt szambázó tőkénkkel ellentétben, biztonságban vannak, másrészt egy adódó nagyszerű vérengzést követően azonnali és haladéktalan beszállást tesznek lehetővé, természetesen bizonyos egyéb feltételek együttállása esetén. A kapzsiság és az alkalmak soha vissza nem térésétől való rettegés okozza, hogy tőkénket, szorgos munkaeszközünket egyszerűen túlterheljük, az egészet egyidőben munkába zavarjuk és igen csodálkozunk, amikor megtörve és lesoványodva tér vissza hozzánk. A tőkeáttét csak fokozhatja szenvedéseit. Ezt kell megérteni és szigorúan részekre bontani a tőkénket, a jó az benne, hogy tűrőképességünktől függően lehet kissebb vagy nagyobb részekre szabni, (nem feltétlenül 28 részre, én pl. most 16 egységet használok) de muszáj megtenni. Ezen egységek küldhetők munkába, sorban, egymás után, mint katonák a frontvonalban, és aztán védhetőek a stop lossal, de azonnal. Ha az első katona sikeresen vette az akadályt, longtól vagy shorttól függően védem a sejhaját vagy a fejét, azaz longot alulról, shortot felülről kell védeni és bizonyos távolságról követni, igazítani, és mehet utánna a következő. Rv-ben shortot tilos magára hagyni, nap végén amúgy is zárni kell, határidőnél nem kell ugyan a gép előtt rostokolni, de szintén tilos stop nélkül hagyni poziciót, azzal a különbséggel, hogy a short itt tartható napon túl is.
Hogy mi legyen, ha kiütött a stop? Lesz egy viszonylag kis veszteségünk, meg egy szabad egységünk. Szeretgessük meg kis egységünket, pótoljuk ki az erre tartott készletünkből, pihentessük kicsinykét és majd lesz egy lehetőség, hogy ismételten munkába küldjük. Csak adjunk magunknak némi időt annak fölfedezésére.

Tehát mégegyszer; Mielőtt még a stop loss szint meghatározásán morfondíroznánk, feltétlenül el kell dönteni a tőke felosztásának arányait, az egységek darabszámát, ergo nagyságát, és azon menetközben soha de soha nem szabad változtatni. Ez egy valódi kereskedési startégia első számú alappillére. Egyenlőre ezt próbálja minden érintett első körben megérteni és megtenni. Akkor már nagyon nagy baj, totális katasztrófa egyszerűen nem lehetséges.

6 megjegyzés:

DLPH írta...

Sok bölcselet kis helyen..
Minden szava igaz.

Névtelen írta...

(Tibi)

Az említett példában a 28 egységre osztott tőke egyetlen instrumentumra vonatkozik, vagy a kereskedésre szánt tőke teljes egészében van 28 egységre osztva?

Nagyon tetszik ez a blog. Imádom olvasni, és persze tanulni belőle.

Névtelen írta...

Sőt Tibi kérdésén továbbmennék... nem is a kereskedésre szánt tőke 28 egységre osztséról van szó, hanem a teljes tőkénk 28 egységre osztásáról? A kereskedési tőkénken túl már eleve lehetnek ingatlanaink, bankbetéteink, stb...
?

blue

DLPH írta...

Blue. Rossz a kérdés. Ne haragudj.


Kedves Tibi. Természetesen amint látható, a devizapiacon szereplő össztőkémre vontakozik az a felosztás.

Szia :)

Névtelen írta...

(Tibi)

Azt hiszem, most hülyének fogtok nézni. :) Még mindig nem értem. De következtetni próbálok. Tehát a devizapiacon lévő tőkédre vonatkozik a fenti felosztás. Ebbe tehát NEM tartozik bele sem az indexekkel, sem a belföldi részvényekkel való kereskedés, arra van külön tőke, és van külön felosztás.

Jelen pillanatban csak belföldi részvényekkel kereskedem. A tőkém úgy osztom fel, hogy az OTP-re szánok legfeljebb 25%-ot, néhány további nagyobbra 10-20%-ot, pénzpiaci alapban meghagyok minimum 15-25%-ot. A maradékot daytradelem, vagy kisebb papírokba rakom.
Egy adott részvényre, teszem azt otp-re a pénzt legalább 10 részre osztom, és ezzel próbálom körbevenni az aljat. Még nem kezdtem el.
Egyébként a 2006-os mélyponthoz képest a mostani árfolyam nem is tűnik olyan olcsónak, sőt! :)

Van észrevételetek a fenti felosztáshoz?

A devizapárokkal való kereskedés adózás szempontjából ugyanolyan, mint a belföldi részvény, vagyis tőzsdei ügyletnek számít, a veszteség szembeállítható, ill. az adózónak kell bevallania és megfizetnie?


Más: valószínűsíthető, hogy az OTP esetében egy kedvező Q4 és Garancia eladás hír hatása legfeljebb pár napig tart, és a kedvezőtlen nemzetközi hangulat ugyanúgy nyomja lefelé, mintha a fenti jó hírek meg sem jelentek volna?

Köszi

Névtelen írta...

(Tibi)

Lenne még egy kérdésem, bocs az offtopicért, de erről sem igazán olvastam még sehol. Hány % az a hozam, amit ha valaki mondjuk 5-10 évig átlagban realizál, akkor jó tőzsdésnek mondhatja magát?