stop loss

Amint igértem egy kis írás a stop loss-ról, biztosan lehetne jobban és sok minden maradt ki, de mára ennyire futotta:

Elöljáróban annyit mondanék, hogy ezen írás elolvasása után nem fogsz rögtön jobban stopolni, de ha elgondolkozol azt itt leírtakon az mindenképpen hasznos lesz. Mire jó a stop? Hogy minimalizáljuk a veszteséget vágjátok rá sokan nagyon helyesen, de miért is van erre szükség? Ez már egy fogósabb kérdés erre már kevesebben tudják a választ ezért járjuk kicsit körbe. A tőzsdén 2 fajta döntés létezik jó és rossz, a jó hozza a pénzt a rossz viszi, persze, hogy mindenki a jó döntéseket szereti. Ha úgy gondolod, hogy a tőzsdén gyorsan fogsz meggazdagodni akkor rossz hírem van gyorsan csak tönkre menni lehet, elcsépelt, de így van. A sikerekhez hosszú út vezet és itt van a kutya elásva: sokáig kell a piacon maradni ahhoz, hogy tapasztalatokat és pénzt szerezzünk. Ebben segít a stop mivel így minimalizálhatjuk a rossz döntések hatását és persze maximalizálhatjuk a jó döntéseket.

Had kezdjem a legelső ügyletemmel a piacon, mert a sajátjára mindenki emlékszik. Alig vártam, hogy a számlámon megjelenjen a pénz, keddi nap volt az OTP szépen emelkedett nyitás óta bele is vettem és stopot is elhelyeztem a napi minimum alatt kicsivel amint teljesült a vételem zuhanni kezdett a papír – ismerős ugye?- 20 perc alatt elérte a stop szintem, kivágott majd abban a pillanatban újra felfelé indult – ez is ismerős ugye?- Majd a nap végeztére 2-3% pluszban napi maximumon zárt, persze egyedül én adtam oda a papírjaimat napi minimumon. Keserű első tapasztalat volt, de mai fejjel már tudom a rossz beszálló és a rossz stop szint okozta a problémát. Ezek után sikeresebb ügyleteim voltak egész szépen kerestem hol volt stop hol nem. Ha volt is sokszor tologattam lefelé, de sosem kerültem el a végzetem csak a bukót növeltem vele. Aztán jött a kijózanító pofon, jó vastag ricsi pozit tartottam 50k-ról 38k-ig - na nem shortot :) - vitte az egész évi nyerőt és még mínuszba is kerültem a kezdőtőkére, ez is megérne 1 külön bejegyzést talán majd egyszer leírom. Nekem erre volt szükségem, hogy elkezdjek tanulni és a stopot komolyan használni. Neked mibe fog kerülni?

Mostantól longról beszélek de shortra is ugyan úgy igaz. Egy papír megvételénél a legutolsó dolognak kell lennie az ajánlat bevitelének a rendszerbe. Hogy mi van előtte? A kockázat elemzés! El kell dönteni mekkora mennyiséget akarunk/tudunk venni, hol a legközelebbi támasz,hol a legközelebbi ellenállás és, hogy mit kockáztatunk. Az ellenállás/támasz keresése chart alapján történik ez elég intuitív és ehhez kell tapasztalat. Az ellenállás arra kell, hogy meg tudjuk határozni az első lehetséges kiszállási szintünket. A támasz pedig a stop szinthez szükséges. Így megkaphatjuk az „esélyeket” ha 100Ft-ra van a támasz és 50Ft-ra az ellenállás ez 2:1-hez arányt eredményez ami rossz, törekedjünk a minél jobb arányra. Tegyük fel, hogy van 1:3-hoz arányunk így már megéri, hogy belevágjunk az üzletbe. Most meg kell tudni határozni mennyi papírt akarunk venni, ehhez az kell, hogy tudjuk mennyit vagyunk hajlandóak veszíteni 1 ügyleten ez nekem általában a kezdőtőke 2%-a. Tegyük fel, hogy ez az összeg 20.000 Ft, és most egy kis kitérő a támasz/ellenállás miatt. Hogy kell elképzelni egy támaszt? Mint 1 gumilepedőt! Ha ráejtünk 1 üveg golyót akkor picit megnyúlik majd a golyó vissza pattan róla viszont ha erősen vágjuk hozzá akkor átszakad, sőt ha sokszor ugyan arra a helyre ejtjük akkor elfárad az anyag és szintén elszakad. Tehát inkább támasz zónáról kell beszélni, mint pontos támaszról, ellenállásra ugyan így csak fordítva. Tapasztalatom szerint valahol 0,7% körül van 1 zóna vastagsága –ennyit nyúlik a gumilepedő :) -. Térjünk vissza a 20.000 Ft-hoz, és tegyük fel, hogy 5000-en szeretnénk vásárolni, és 4900 a következő támasz hogyan számoljuk ki mit veszíthetünk? A stopot 4866-ra tenném (0,7%) ez így eddig 134 pont mínusz papíronként, de erre rájön még a broki díj számoljunk 0,5%-al (0,25 ide-oda). Az egyszerűség miatt vételkor számolom ki tehát 5000-en vétel az papíronként 25 pont. 134+25=159 pont eddig és még nem számoltunk a slippage-el (a stopunk nem biztos, hogy 4866-on fog teljesülni lehet, hogy csak 4850-en tehát 16Ft lenne a slippage). Egy likvid papírnál ez elenyésző legyen ez is 0,25%, illikvid papírokra később vissza térek. Tehát 4866*0,025= 12 így kapjuk a 159+12=171 pont veszteséget papíronként ha kiüt a stop. Tehát 20000/171= 116 db papírt vehetünk 5000Ft-n. Remélem érthető :).

Nézzük most a pozitív esetet ha felfelé indul az árfolyam és eléri az első ellenállást amivel meghatároztuk az esélyeinket itt dönthetünk 2 féleképpen vagy eladjuk rögtön vagy meghatározzuk hogy a nyerő hány %-át vagyunk hajlandóak visszaadni remélve, hogy áttöri az ellenállást. Én általában az eddigi nyerő 50%-át kockáztatom ergo oda húzom feljebb a stopot ha az emelkedés folytatására spekulálok vagy az éppen áttört ellenállás alá. Persze lehet lélektani stopot is használni, de ehhez óriási önfegyelem és a piac egész napos figyelés szükséges.

Illikvid papíroknál más a helyzet itt nem igazán lehet klasszikus módon stopolni itt egyedül a pozi méret alacsony szinten tartásával korlátozhatjuk a veszteséget. Én a következőképpen játszom: 1 blue papírt tőkére max 50%-ig veszek, más likvid papírt max 30%-ig (FOTEX, PPLAST,RABA, FHB… stb) és vannak a speki papírok max 10%-ig (HUMET, PHYL...). Ha nagyon volatilis a piac akkor szintén célszerű csökkenteni a pozik méretét.

Sajnos a stop sem véd meg mindentől, óriási nyitó gapek lehetnek amik egyben átugorják a szintünket, de ez ellen nem lehet védekezni ez a játék része.

Persze az elején nem lehet mindig tökéletesen meghatározni a stop szintet és úgy érzi az ember, hogy csak szívatja magát és nagyon sok múlik a trend korai felismerésén is, de engedelmetekkel kijelenthetem, hogy a stop használat hosszútávon egy nyerő stratégia nélkülözhetetlen része.